udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
48
találat
lapozás: 1-30 | 31-48
Névmutató:
Bálint Zsombor
1999. október 12.
Okt. 15-én megkezdi adását Marosvásárhelyen a napi 24 órán át sugárzó kétnyelvű kereskedelmi rádióadó, a Radio GaGa - közölte újságírók jelenlétében Frunda György szenátor, az új, magyar-román vegyes tőkéjű rádióadó 10%-ának tulajdonosa. Elmondta, hogy az új adó filozófiáját az etnikumközi kapcsolatok kiegyensúlyozott kezelése, ezek javítása képezi. A rádióstúdiót a XXI. század digitális technikájával szerelték fel. A rádió főszerkesztője Nagy István színművész. A műsor teljes egészében Marosvásárhelyen készül. Magyar nyelven hétköznapokon 6-10 óra és 14-20 óra között sugároznak, románul 10-14 óra között, illetve este 20 órától éjfélig. /Bálint Zsombor: Péntektől él a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2001. augusztus 7.
A központi 7-es számú vidékfejlesztési régió megyei tanácsainak elnökei aug. 1-jén Gyulafehérváron találkoztak, ahol számba vették a PHARE RO-0007.02-es jelzésű támogatási program keretében benyújtott projekteket. A program újonnan létrehozott mikro-, kis- és közepes vállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hat megyéből összesen 288 igénylés érkezett be, Maros megye a maga 53 projektjével a 2. helyen áll. Virág György Maros megyei tanácselnök riasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: Maros megye nyolc községében ugyanis a népesség fogyása 1966 óta elérte az 50-80%-ot (!), ezek Kozmatelke, Mezőrücs, Bala, Mezőbodon, Kisikland, Magyarbükkös, Csatófalva és Székelyvécke. További 16 településen a népességfogyás 30-50% közötti, köztük például Vajdaszentivány, Nyárádmagyarós, Havad, Gyulakuta és mások. /Bálint Zsombor: Elnéptelenedő községek a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./2001. szeptember 27.
A román parlamenti pártok elutasították, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak. A kormánypárt és az ellenzék teljesen egyetértett abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. A Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellegét dicsérő pártok néhány nappal korábban az egyetemről folytatott parlamenti vitában elutasították, hogy az intézmény multikulturális jellegét nyelvű oktatást. /Egységesen léptek a román parlamenti pártok. Elutasítják az állami magyar egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ A képviselőházi vitában - a PNL és természetesen az RMDSZ kivételével - ismételten elutasították a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának lehetőségét. A kormánypárt /PSD/ ezzel újra szembefordult a magyar kisebbség érdekképviseleti szervével. A PSD mostani magyar egyetemellenes állásfoglalása ismét felveti az együttműködési szerződés kérdését, hisz két hete sincs, hogy a két politikai erő felső vezetése megegyezett: minden rendben, az együttműködés folytatódik. /Bálint Zsombor: Magyar egyetem nem kell, magyar szavazatok igen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ 2003. április 8.
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án rádiójegyzetet olvasott fel a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában. Emiatt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége követelte: Gáspárikot tiltsák el a közszerepléstől. Bálint Zsombor nem értette, miért keverték bele az RMDSZ-t a dologba. /Bálint Zsombor: Szereptévesztés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 15.
Szőcs Judit kolozsvári tanárnő nyílt levéllel fordult Bálint Zsombor újságíróhoz, aki jelezte, hogy nem ismeri a részleteket, mégis beleszólt Gáspárik Attila és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vitjába. Gáspárik Attilától tárgyilagos tájékoztatást vár el minden adófizető állampolgár. A Transindexben y nyilatkozott: "gondolom, a Maros megyei szervezet az egész szövetséget képviselte", ami megengedhetetlen általánosítás. Gáspárik megalapozatlan kijelentései a tisztség betöltésére való alkalmatlanságát igazolják. Országos RMPSZ- elnökségi gyűlés zajlott, valamint országos küldöttközgyűlés. Ez utóbbi kettő foglalt állást az ügyben. Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./ Bálint Zsombor válaszában leszögezte, valóba nem ismeri Gáspárik Attila jegyzetét, nem is akar igazságot tenni, csak azzal nem ért egyet, hogy valakitől megvonják a véleménynyilvánítás jogát. Gáspárik szabadon kifejezheti gondolatait, ha pedig azokkal valaki nem ért egyet, megfogalmazhatja ellenvéleményét. Bálint Zsombor nem ért egyet azzal, hogy Gáspárik személyét összekeverik a magyarság érdekvédelmi szervezetével. Azt állítani ugyanis - ha áttételesen is -, hogy Gáspárik egyenlő az RMDSZ-szel, csak azért, mert a támogatásával nevezték ki az OAT-be, pontosan olyan, mint ha azt állítaná valaki, hogy Toró T. Tibor egyenlő az RMDSZ-szel, hiszen annak listáján választották képviselővé. Azt hiszem, ennek a képtelenségét ön is belátja, s noha jegyzetemnek ez lényeges gondolata, replikája megírásakor elkerülte a figyelmét. /Bálint Zsombor: Válasz Szőcs Juditnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./2003. augusztus 23.
Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2004. február 3.
Az erdélyi magyarság kettészakadt. Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa szerint feltűnő a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ kínálta valós alternatíva hiánya. Szerinte az RMDSZ bírálata lehet jogos is, de nem képezheti politikai platform alapját. A magyarországi kormányzatváltás után kezdődött meg az erdélyi magyarság szétszakadási folyamata. Korábban a Fidesz vezette kormány az RMDSZ keretében működő, saját ideológiájához közel álló platformokat anyagilag támogatta. Amióta a Fidesz-forrás elapadt, s a Magyarországról érkező támogatás jelentős részének sorsáról ismét az RMDSZ ernyője alá tartozó szervezetek képviselői döntenek, a körön kívül rekedtek kapva kaptak a Fidesz azon törekvésén, hogy határon túlra terjessze táborát. /Bálint Zsombor: Alternatíva: a senki földje. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 5.
Tőkés András Makkai Jánoshoz, a Népújság főszerkesztőjéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a Népújság előszeretettel nyilvánít újságírói véleményt nem közölt dokumentumokról, illetve elhallgatott eseményekről. Jan. 3-án, az Magyar Polgári Szövetség székházavató ünnepségén jelen volt a lap tudósítója, az MPSZ-kiáltvány hozzá is eljutott, mégsem jelent meg egy sor sem ebből a kiáltványból a lapban. Ezután számos rosszindulatú elemzés jelent meg. A február 3-i számban Bálint Zsombor- elmélkedés – Alternatíva: a senki földje című cikke már a becsületsértés kategóriáját is kimeríti. Tőkés András ezért kérte, hogy közöljék a Népújságban az MPSZ-kongresszuson elhangzott hozzászólásának részletét, amelyből az illető újságíró merített. Tőkés András hozzászólásában kifejtette, hogy a választási törvénytervezet nemzeti kisebbségekre vonatkozó része a neptunos vezető réteget akarja örökös hatalommá bebetonozni. A magyaroknak a választás joga helyett a szavazás lehetőségét akarja biztosítani. /Tőkés András: A Népújság főszerkesztőjének, Makkai János úrnak! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./2004. február 24.
Feljelentették a Maros Megyei Ügyészségen a Wass Albert felolvasási rekordkísérlet szervezőit és résztvevőit. A megyei művelődési bizottság feljelentése szerint a szervezők megsértették a háborús bűnös személyek kultuszának tiltását előíró rendeletet, mert a kolozsvári népbíróságnak közvetlenül a világháború után Wass Albert ellen hozott ítélete változatlanul érvényben van. Feltűnik a kettős mérce: szinte ugyanazok szorgalmazták nem is olyan régen Ion Antonescu marsall szobrának felállítását azon a sétányon, amelyen érvényes városi tanácsi határozat ellenére még ma is ott van az Antonescu nevét tartalmazó utcanévtábla. Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal közleményeiben következetesen a Ion Antonescu sétány megnevezés szerepel. Természetesen nem igaz, hogy Wass Albert háborús bűnös. A román igazságszolgáltatás politikai elkötelezettsége miatt nem sikerült mindeddig kieszközölni az író rehabilitálását. A román igazságszolgáltatást elmarasztalta az EU-raportőri jelentés. /Bálint Zsombor: Tanulságos ol-wass-mány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2004. március 2.
Bálint Zsombor, a lap munkatársa sietett tisztázni, nem szereti Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát, mert „nemzetieskedő, populista” gondolatok, ötletek nem szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, sőt ártalmasak. A cikkíró szerint egy anyaországi gondolkodó soha nem lesz képes teljes egészében átérezni a kisebbségi lét minden vetületét. A Fidesz egyik ideológusának számító Bayer többet ártott állásfoglalásaival az erdélyi magyarságnak, mint használt. Megbocsáthatatlan az erdélyi politikai megosztottságban játszott szerepe. – Mindezek ellenére Bayer Zsolt kitiltása Romániából semmiképpen sem elfogadható intézkedés, szögezte le a cikkíró. /Bálint Zsombor: Öngól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2004. március 16.
A politikailag másként gondolkodók elleni kampány egyeseket arra indított, hogy még a legtisztább nemzeti érzéseket is saját alantas politikai céljaikra próbálják kisajátítani, írta Bálint Zsombor. Arra utalt, hogy Marosvásárhelyen egy szórólap megengedhetetlen hangnemben uszított az RMDSZ, a magyarság politikai képviselete ellen, s "magyar testvéreinket" a megemlékezéseken való részvétel bojkottálására hívta fel. A szórólap név nélküli, "a hétköznapi magyar ember felhívása" címet viselte. /Bálint Zsombor: Magyarok a magyar ünnep ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2004. március 27.
Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2004. május 24.
Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2004. június 8.
Marosvásárhely lakossága döntött: Dorin Florea lesz a következő négy esztendőben is a város polgármestere. Florea a sikert döntően a magyar választók segítségével érte el, akiknek legkevesebb egyötöde szavazott rá. A magyar nemzetiségű választók esetében megszűnt az oly sokat szidott "etnikai szavazás", a román választók továbbra sem tudnak szabadulni a többségi nemzet komplexusától, "csak magyar ne legyen" felkiáltással. Marosvásárhely lakossága nem érett még meg az igazi demokráciára, írta Bálint Zsombor. A városi tanácsban viszont megerősödött az RMDSZ-képviselet. /Bálint Zsombor: Nekünk Mohács kell? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./2004. július 9.
Mózes Edith újságíró visszatért a Maros megyei TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/ ülésére és – hasonlóan Bálint Zsombor reagálására, ő is elítélte az itt elhangzott kritikus megjegyzéseket. „Némely felszólaló úgy beszélt, mintha teljesen kívülálló lett volna” stb., kifogásolták, hogy nem volt többes jelölés Marosvásárhelyen, nem tartottak megfelelő előválasztásokat. Mózes Edith megvédte a bírált Kelemen Attilát: Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltjeként több mint harmincnégy ezer szavazatot kapott. Mózes Edith szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia az elkövetkezendőkben, hogy milyen tisztségviselőket bíz meg. /Mózes Edith: Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./2004. július 27.
A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése az idei nyári politikai vitatáborok egyik központi témája volt. Románia esetét véve a Moldova Köztársaság állampolgárai számára alanyi jogon jár a román útlevél, ezért Bukarest nem gördíthet akadályokat az erdélyi magyarok kettős állampolgársága elé sem. Orbán Viktor sincs elsőre elragadtatva az ötlettől, „pedig ő jó ideje a nemzet megmentőjének pózában tetszeleg” – írta Bálint Zsombor. A cikkíró hozzátette: a munkahelyeiket, életszínvonalukat féltő anyaországi átlag állampolgárok nem biztos, hogy lelkesednek az ötletért. Az erdélyiek nem nyernek vele. /Bálint Zsombor: Higgadtan a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2004. november 16.
A kettős állampolgárságról szóló vitával kapcsolatban a Népújság arról írt, hogy a budapesti politikai vita elmérgesedése a határokon túlra is átterjed. A lap szerint nem is az a kérdés, hogy mit hoz dec. 5-én tartandó választás a határon túli magyaroknak, hanem inkább az, hogy mi indokolja az éles szembenállást – a belföldi magyar politikai érdekek húzódnak meg a háttérben. Ugyanezen szembenállásnak a következményeként az erdélyi magyarság abba a veszélybe sodródott, hogy a két hét múlva sorra kerülő parlamenti választásokon nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Bálint Zsombor: Egy eldöntetlen vita tanulsága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./2004. december 7.
Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa bevallja, nem beszélhet csalódottságról a magyarországi népszavazás kapcsán, mert nem táplált reményeket. Nem öröm, hogy az anyaország lakosainak többsége számára közömbös a sorsunk, írta, de érzelmi alapokra helyezetten, megfelelő előkészítés nélkül került sor a referendumra. Semmi nem dőlt el vasárnap, ami a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését illeti, kizárólag az, hogy ebben és az ehhez hasonló kérdésekben nem a népszavazás a járható út a megoldáshoz. A népszavazás legszomorúbb tanulsága a magyarországi politikai osztály viselkedése, amely belső választási előkampányként kezelte az ügyet. Az újságíró kijelentette: nem akar magyar állampolgár lenni, még ha lesz is erre lehetőség. Nem akarja elhagyni szülőföldjét, nem hisz abban, hogy egy papírtól függne a magyarsága. /Bálint Zsombor: Csalódottság helyett. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./2005. január 18.
A Trianon című történelmi dokumentumfilm kapcsán Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa kifejtette, a legtöbb román eleve irredentának tart minden olyan véleményt, amely a legcsekélyebb mértékben is eltér a hivatalos román történelemszemlélettől. A cikkíró szerint a Trianon bemutatása kapcsán mindkét fél hibázott. /Bálint Zsombor: Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./2005. március 24.
Marosvásárhely egyik legfontosabb műemlék épülete, a Kultúrpalota új működési szabályzata szűkítette azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek megengedettek az épületben. Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza nevű, a magyarságra szakosodott „civil” egyesület elnöke kifogásolta, hogy a Kultúrpalotában minden az Osztrák-Magyar Monarchiára emlékezteti. Szerinte „románabbá” kellene változtatni az épületet. Ha a Kultúrpalota a magyaroké, akkor írják ki, hogy Magyar Kultúrpalota. Nos, ebben egyetért a lap munkatársa Judea ezredessel, aki 1990-ben Sütő András fél szemének kiverésénél asszisztált. A Kultúrpalota a magyar szecesszió műremeke, s annak is kell maradnia. /Bálint Zsombor: Egyetértünk, Judea úr! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./